Bosch Róbert Kft.

(Autóvillamossági Felszerelések Gyára)

Budapest, Váci út 20-26.

Az 1886-ban Róbert Bosch által alapított stuttgarti székhelyű villamosiparí vállalkozás akkortól vált ismertté és elismertté, amikor a közlekedés motorizációja, a robbanómotorok rohamos elterjedésével az általa továbbfejlesztett mágnesgyújtók világszerte keresettekké váltak. Sorra alakultak a Bosch-vállalatok, vegyes vállalatok, képviseletek és szervizek szerte a világon.

A Bosch-termékek jó minőségének köszönhetően is, már 1889-ban létesült Bosch-vezérképviselet Budapesten 6 szakmunkással és 3 inassal, főleg mágnesek és gyújtófejek javítására. 1918-ban a bécsi Róbert Bosch GmbH irányítása alatt - a stuttgarti anyacég kizárólagosa tulajdonlásával - Budapesten már fiókvállalatot létesítettek Bosch Róbert Korlátolt Felelősségű Társaság budapesti fiókja néven. A kisgépek, villamos készülékek és műszerek, valamint mindenféle elektrotechnikai és finommechanikai eszköznek, áruknak készítésével és eladásával foglalkozó vállalkozás kereskedelmi lerakatát a VIII. kerület,
Vas utca 1-6. sz. alatti lakóház udvari műhelyépületében rendezték be.

Az igazi fellendülés az I. világháború után a motorizáció felgyorsulásával és kiteljesedésével következett be, amikor is az autókon a villamos világítás rohamosan kiszorította az addig használt olaj vagy acetilén lámpásokat. Ekkor került piacra a világszerte elismert Bosch mágnesgyújtók mellett az autó villamos-világítás és a villamos önindító, amely ekkortól elmaradhatatlan tartozéka lett egy motorhajtotta eszköznek. Nálunk elsőként Csonka János gépgyára épített termékeibe Bosch-mágneseket, de rövidesen általánosan elterjedtek a Bosch-féle gyertyák és tartozékok, kürtök, intőkarok, ablaktörlők, olajozók.

A budapesti üzem ezeknek a tartozékoknak a beépítésével, valamint javításával foglalkozott. A fellendülő kereslet kielégítésére, a további fejlesztések lehetőségeit is szem előtt tartva 1926-ban új üzletházat és javítóműhelyt építettek a Váci 22-24. sz. alatt, ahová a vállalat 1928-ban 63 főnyi személyzetével át is költözött. Szinte azonnal szűknek bizonyult a hely, mert a stuttgarti gyár újabb gyártmányai itthon is hamar piacra találtak.

Egy 1931-es árjegyzék már tömegesen sorolja fel a forgalmazott termékeket; a Bosch, Eisemann, Mea és American Bosch készülékek, különféle villamos kéziszerszámok, Bosch-akkumulátorok, Bosch-kerékpár világítás, zsírzó-szivattyúk és sűrített levegővel működő fékberendezések, dinamók és önindítók, Bosch gyertyák és tartozékaik, gyújtómágnesek Ford kocsikhoz, Fordson traktorokhoz, Chevroletokhoz, motorkerékpár gyújtó dinamók, dinamók, indítómotorok, szénkefék, golyóscsapágyak, fogaskerekek és csapszegek, kapcsolók, biztosítékok, fényszórók, ködfényszórók és keresőfényszórók, mennyezeti lámpák, izzólámpák, kürtök, ablaktörlők, komplett szervofékek, akkumulátorok, kábelek, ékszíj-meghajtás, olajozók, zsírzók, befecskendező szivattyúk, de forgalmaztak komplett motorkerékpár-, csónak-, hajó- és traktorvilágítást is. A szervizüzemben készítettek mágnes-, dinamó- és indítómotor tekercselést, de javítottak és eredeti alkatrészekkel kiegészítettek bármely gyártmányú villamos berendezést.

Kiterjedt értékesítési és szervizszolgálatot hoztak létre, s a Váci úti központ mellett már 1930-ra hat vidéki Bosch-szolgálat létesült, ebből 2 gépgyár (Szilágyi és Diskant Gépgyár, Miskolc; Májerszky Barnabás gépgyár, Nyíregyháza), valamint 4 gép- és autójavító üzem ill. garázs.

A budapesti üzem létszáma 1937-ben kb. 100 főre nőtt, s a keresletnek megfelelően fokozatosan nőtt az összeszerelő- és gyártó tevékenység. Az igazi lökést a világháborús hadfelszerelési programban történt részvétel, később az első osztályú hadiüzemmé nyilvánításuk jelentette. A gyorsan fejlődő üzem készítette a Rába-Botond terepjáró gépkocsik és a MÁVAG autóbuszok elektromos berendezéseit, a Dunai Repülőgépgyár részére olajszivattyúkat és elektromos tartozékokat gyártottak. Megkezdődött az autó-akkumulátorok gyártása, s elkezdődött a gyújtógyertyák hazai sorozatgyártása is. A bővülő tevékenység igényeihez igazodva a környező utcákban több ingatlanon is berendezkedtek, s főleg a németországi háborús szükségletek kielégítése érdekében egy új modern üzem építése is kilátásba került. 1940-ben a létszám 147, 1943-ban már 270 fő volt, s a háború végén megközelítette a 400 főt is.

A világháború utolsó időszakában, majd az ostromkor többször is súlyos károkat szenvedett a pályaudvar-közeli üzem, amelyben a háború utáni termelést - mint német tulajdonú üzemben - az Elhagyott Javak Kormánybiztos Hatósága határkörében indították újra.

1946-tól a Szovjetunió tulajdonába került a Róbert Bosch Kft., ahol ekkor 1 28 főt - 32 tisztviselőt, 84 munkást és 12 tanoncot - foglalkoztattak.

A helyreállítás, majd a három éves terv soha nem látott keresletet támasztott többek között a gépjármű-villamossági termékek iránt. A korábbi nagy szervizek - FIAT, Ford, Steyr - javítóüzemeket létesítettek, a Bosch ezen túllépve, kizárólagos gyártóüzemet is. A nagy felfutást a Csepel Autógyár termelésének növekedése, a traktorgyártás igénye jelentette, s a szűknek bizonyult gyártóüzem mellé megkapták a felszámolt Kontinentál Vaskereskedelmi Társaság Váci út 20. sz. alatti telepét, ahová átköltözött a cégközpont, s további szomszédos ingatlanokat is megszereztek az egyre kiterjedtebb gyártótevékenység biztosítására. A Váci út 22-24. sz. főépület egészét az alkatrész- és tartozékgyártás részére zömmel korszerűen felszerelt gyártóműhellyé alakították át, s 1952-re a Váci út - Balzac utca sarkon új hatszintes gyárépület készült.

Átmenetileg a vállalathoz csatolták a Mérő- és Számlálókészülékgyár Rt. Tüzér utcai telepét is, ahol sok éven át a gázmérő órák gyártása folyt. Az 1952 októberében államosított, s új nevén a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára jelentős szerepet kapott a kibontakozó hazai gépjármű-gyártásban. Az 1950-es évek elejétől már ezerfős vállalat a hazai ellátáson túl érdemi mértékben exportált az akkori szocialista országokba, de a közúti gépjárműgyártás egyik alapvállalatként-főleg az 1972-ben átadott új üzemrészek gyártásának köszönhetően - közvetetten jelentős tőkés exportot is magáénak vallhatott. A Bosch-céggel megkötött együttműködési szerződések alapján 1976-tól megvalósulhatott a nemzetközi színvonalú indítómotor-konstrukciók gyártása, elsősorban is a Rába gépjármű- és az Ikarus autóbuszmotorok tartozékaként. A vidéki ipartelepítési program keretében Mezőkövesden üzemegysége létesült.

1993-ban átalakulással az AUTOVILL Autóvillamossági Felszereléseket Gyártó Rt. nevet vette fel, majd a privatizáció során 1995-ben a Delco Remy többségi tulajdonába került, neve 1998-tól Delco Remy Hungary Autóvillamossági Felszereléseket Gyártó Rt. A cég a termelését vidéki gyáraiba telepítette át, a Váci út 20-26. sz. alatti tömböt ezután lebontották, helyén ma irodaház áll.

A Magyarországon 1991-től megalapított különféle Bosch leányvállalatok és érdekeltségek nem jogutódai az egykori Váci úti cégnek.